Hartmann László

Hartmann László 1901. augusztus 17-én született Budapesten. A tömzsi, örökké mosolygós Hartmannt általában mindenki szerette, amit az is jelzett hogy a külföldiek is becézték. Az osztrákok és németek Láciként, míg az angolok és a franciák inkább Grocknak hívták a korszak híres bohóca nyomán. Hartmann már 30 felé járt, amikor komolyabban rászánta magát a versenyzésre mert az akkori időkben eléggé veszélyes volt versenyautóban ülni. Hivatalosan 1928-ban kezdte a pályafutását egy Hupmobile-lal, de inkább az 1930-as évek első felében figyeltek fel rá, amikor előbb Bugattira, majd végül Maseratira váltott.

Legelőször 1930-ban a sváb-hegyi eb-futamon figyeltek fel az emberek a teljesítményére, ahol 2,3 literes, kompresszoros Bugatti T35B versenyautójával 2. lett a hegyi versenyek királyának számító német Hans Stuck mögött majd egy évvel később 3. helyezést ért el.

1932-ben, 5 évvel az építése után a híres Nürburgringen az 1500 cm3-es géposztályban ezüstérmet nyert, de csak a következő évben, Táton tette le névjegyét a szakemberek előtt, amikor 2300 cm3-es autójával az akkori időkben szenzációs nemzetközi rekordot állított fel 131,148 km/órás átlagsebességgel. Ugyanebben az évben a Monacói Nagydíjon 8. lett, míg a csehszlovák Nagydíjon egy hellyel előrébb végzett, vagyis 7. lett. Hartmann saját maga finanszírozta a versenyeit, ekkor még nem volt egy gyári csapat tagja sem, ehhez képest az eredményei nem is voltak rosszak. Bizonyíték van rá, hogy Hartmann a Bugatti T35B-t gróf Zichy Tivadartól vásárolta 1929 december 7.-én, és az autó még ma is üzemképes, egy malmöi magángyűjtemény féltve őrzött darabja. Volt idő amikor Hartmannak két Bugattija is volt, egy T35B és egy T57.

Hartmann sokat versenyzett Maseratiával, ami nemzeti színűre volt festve (Maserati 8CM). Megfordult a dél-afrikai Fokvárostól a svédországi Ramen-tó jég borította versenypályájáig, győzőtt a kolozsvári Felek-hegyi versenyen, ahol a közönség lelkesen megéljenezte. Elnyerte a leggyorsabb magyar versenyzőnek kijáró díjat, a Delmár Walter serleget, Horthy Miklós kormányzó is Signum Laudisszal tüntette ki. Több mint 74 évvel ezelőtt nevezett a fent említett Ramen-tavon rendezett téli jégversenyre (1936 február 23.). Hartmann épphogy megérkezett a starthoz, mivel útközben három napot veszített a mély hó fogságában Rügen szigetén és szinte azonnal startolnia kellett. Sajnos megfelelő felszerelés nem állt rendelkezésére, szöges gumi és fagyálló olaj nélkül volt kénytelen versenyezni, ezért a kilátástalan küzdelmet a második körben a műszaki nehézségek miatt feladta.

1936 június 21.én volt az első magyar grandprix verseny a népligeti pályán. Ő volt az egyedüli magyar induló, a bejegyzések szerint egy Maserati 8CM-mel indult, de a gép a korabeli fimhíradó felvételről készült videó és a fényképek alapján inkább egy 4CM1500-nak látszik, és egyébként is 1500-asként regisztrálták a futamon (a 8CM 3000ccm-es lenne, de egy új feltételezés szerint az autó akár egy 8CM felépítmény is lehetett egy kölcsönkért 4CM 1500-as motorral). 7-kör hátránnyal, de befejezte a versenyt, hetedikként ért célba. Hartmannak voltak gondjai az autójával az időmérőkön, és végül egy angol versenyzővel "gentlemen's agreement" alapján rajtkockát cserélt, így az utolsó előtti helyről indulhatott. Ehhez képest nem is olyan rossz eredményt ért el azzal, hogy -bár utolsó célbaérőként, de mégis- teljesítette a futamot. (a verseny során neves gyári csapatok adták fel teljesen a versenyt, a táv teljesítése és a puszta célba érés is eredmény volt, ráadásul egy 1500-as géppel a korszak félelmetes, 3-4 literes motorral, kompresszorral, csúcstechnikával szerelt Auto Union, Mercedes, és Alfa kocsijai ellenében!). A biztonság azokban az időkben kimerült abban, hogy a magyar honvédség 1km-nyi homokzsákot tett le (kb. 6000 db-ot) és 4 km-nyi drótkerítést állított fel a pálya mentén... Nuvolari nyerte a magyar Nagydíjat. Hartmannt a Maserati fel vette pilótaként, mert sokat tett a gyárért, így néhány versenyen a Maserari színeiben is megjelent, csapattársa volt a neves autóversenyző gróf Carlo Felice Trossinak is. Hartmann volt ekkor Európa 13. legjobb versenyzője, hiszen nem csak ezeken a versenyeken indult hanem még több máson is pl.: Freiburgi hegyi verseny ahol a legjobbnak bizonyult, 1. lett. Magyarországon egy nem jegyzett hegyi versenyen ismét győzedelmeskedett Bugattijával. 1935-ben váltott Maseratira bár még néhány hegyi versenyen Bugattival indul. (nem is sikertelenül, még volt egy-két versenye...a következő évben volt a magyar Nagydíj)



Hartmann László 1938 május 15.-én a Tripoli Nagydíjon állt utoljára rajtvonalhoz, piros-fehér-zöld színűre fényezett Maseratijával. Az El-Malaha versenypályán azonban tragédia történt, Hartmann közelharcot vívott a későbbi Formula-1-világbajnokkal, Giuseppe Farinával. Az olasz pilóta Alfa Romeojának jobb hátsó kereke beakadt a Maserati bal első kerekébe. Kocsija a szalmabálákat elsodorva a pálmafák tövének csapódott, a szerencsétlen versenyző gerinctörést szenvedett, melybe kórházba szállítása után másnap belehalt. Líbia akkori olasz kormányzója, Badoglio tábornok mondott búcsú beszédet az általa is kedvelt magyar autóversenyző koporsójánál, majd egy olasz katonai repülőgép szállította haza a versenyző holttestét Magyarországra. Hartmann végső nyughelye a Rákoskeresztúri temetőben található. Egyesek szerint a tragédia nem baleset volt. (ez volt a harmadik eset hogy Farina pontosan így tolt ki a pályáról egy vetélytársat, ő volt a harmadik halálos áldozata...ha nem történik ez a baleset, akár még Hartmann is lehetett volna a háború után Formula-1-világbajnok)

Magyar GP Legendák (c) 2011. Juhász Krisztián